8.rész
Az ágyon ott lapult egy újabb boríték....Szoval mégis jelentkezik ez a valami?Gyorsan felnyitottam....és ez állt benne...”Nagyon sajnálom” majd pár sorral lennebb ez volt oda firkálva “Ne félj”…Valaki olyan írhatta aki tudja mi folyik it...aki tudja mi történik velem....De ki?És honnan?...............
Szerencsére többet nem jelentkezett a valami...Hetek,Hónapok teltek el...és semmi...Eltünt volna?Nem tudom és nem is érdekel.....Remélem békén hagy.....
Egy szép nap amikor hazafele jöttem suliból igen jó kedvemben voltam...Gondoltam fehívom Vivient hogy jöjjön át.Vivien a legjobb barátnőm és rá mindig számíthatok...jobb barátnő nincs is a földön...Felhívtam...megbeszéltük azt hogy 7.-kor átjön és nálunk is marad...Sokmindent kel mesélnem neki....de valyon megmondjam az igazat?Nem....nem mondhatom meg mert lehet evel őt is bajba sodrom....7-kor csengettek az ajton...Vivi volt az...nagyon örültem neki..felvittem a szobámba ..a mama csinált nekünk finom sültkrumplit és odahozta nekünk...Néztünk egy jó filmet és mindent elmondtam neki hogy mért nem jelentkeztem az utóbbi hetekben...persze a teljes igazságot nem mondtam el...hisz nem tehetem....Másnap 10-kor keltünk fel...Jól szorakoztunk de sajnos Vivinek mennie kellett...Kikísértem....Intettünk egymásnak és amikor eltüntek a látókörből becsuktam az ajtót....Anyu hangját hallottam:
-Kicsíííím gyere egy picit....
-Itt vagyok anyu.mi a baj?
-Baj az nincs de el kel ugranom dolgozni egy órát ugye nem baj?Tényleg sajnálom...
-Semmi baj anyu..menjcsak...
-Akkor jó
Miután anyu elment megint a szobám felé tartottam de valami megint a lépcső aljánál megállított.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése