39.rész
Egy hatalmas nyerírés hallatszott a közelböl.Pontosabban egy Camargue-i nyerítése.Gyönyörű hófehér szőrzetű göndör sörényű ló volt.Elszabadult és megvadult.Mivel valamit értettem az ilyen esetekhez lerakta a csomagjaimat a kezemből és a trappoló ló elé álltam.A háttérből hallottam néhány ’’Berni ne’’ meg ’’Állj’’ kiáltást.Hatalmasat kiáltottam:
-Hóóóóóó…paci hóóóóó…-kiáltottam a lónak.Nagy szerencsémre megállt éppen egy mm-re tőlem.Ott álltunk egymással szemben vagy 5 percet.Mozdulni sem bírtunk.Majd a csendet egy ember tapsolása és annak követése törte meg.Megfogtam a lovat a szíjánál fogva és odaadtam annak az embernek aki futott utánna.Majd megfordultam és átöleltem Justint:
-Te megőrültél?Tudod hogy akár meg is halhattál volna?Muszály volt ennyire rámhozni a frászt?-mondta Justin miközben szorosan szorított magához.
-Tudom….és sajnálom.-mondta.De valójában csak akkor jöttem rá mekkora veszélynek tettem ki magamat.Még a gondolat is rossz volt hogy mi lett volna ha…a ló nem áll meg és tovább fut….?De akkor nem érdekelt más csak az hogy ép bőrrel megúsztam.
-Ni jasiri msichana mdogo ..-mondta egy férfi hang ami tulajdonképpen szuahéli nyelven beszélt,és azt hiszem azt mondta ‘’Micsoda bátor kislány’’:
-Asante-ennyit tudtam mondani csak.Ez azt jelenti hogy ‘’Köszönöm”.A férfi meg csak bólogatott elismerés képpen.Utána felvettük a csomagokat és mentünk be a szobánkba.Mikór beértünk a szobánkba ez volt az első szavam.:
-Justin..késöbb elmegyünk lovagolni?Szerelmes lettem abba a Camargue-i lóba...azthiszem...-kérdeztem..
-Igen...De vigyázz mert kezdek féltékeny lenni.-mondta majd tettetett sértődéssel elfordult egy picit.
-Jajj ugyanmár...tudod hogy nincs kire....vagy inkább mire-kacagtam,és fordítottam magam felé majd megcsókoltam....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése