2010. október 24., vasárnap

43.Rész:Magyarázkodás


43.rész






Az orvos csak ennyit mondott:
-Bár nem tört el…..nem hiszem hogy fájdalommentes lesz ezután.Kiment a bokája.De hála égnek nem vészes.-sóhajtott.
-Jaj szegénykém.De legalább nem tört el.-mondtam majd hozzábújtam.
-Áu..á….á…-kiáltott fel.
-Jajj igazán sajnálom Justin.Hidd el….-mondtam neki.Nagy nehezen leszállt az orvosi asztalról majd ismét az én vállamra támaszkodva szökdösött féllábon.De a legnagyobb sajnálatomra Jeremy pont szembe jött velünk:
-Szent Isten.Hát veled meg mi történt..?-kérdezte Jeremy meglepetten.
-Jeremy én…..-mondtam de Justin közbeszólt.
-Mi lenne Jeremy ha mondjuk ezt a szobában beszélnénk meg?Iszonzúan fáj a lábam…-mondta majd megrángatott hogy induljak tovább.Nem engedetlenkedtem.Jeremy is felkarolta majd úgy mentünk a szobáig.Justint leültettük az ágyra és megmaszirozta a bokáját:
-Nézd Jeremy,az van hogy …..-mondta de nem tudta befejezni mert ellentmondást nem tűrően közbeszóltam evel Jelezve hogy ezt a balhét én viszem.Vissza akart vágni felemeltem a kezem.Ezt látva inkább elhallgatott.:
-Úgy volt hogy elmentünk lovagolni.Mert ezt akartam és Justin teljesitette.Majd átléptük a határt amit megint én akartam és Juss ezt is teljesitette.Majd amikor vissza értünk a lovak sehol.A keresésükre indultunk de Justin elesett és kiment a bokája..-mondtam.Jeremy csak bámult mintha görögül beszéltem volna…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése