4.rész
Ott álltam,mint aki nem tud megmozdulni…..ólomsúlyuak voltak a lábaim….ott álltam…csukott szemekkel….és féltem…..nem tudtam mit is kell most tennem….amit láttam…ugyanaz volt mint reggel…egy homályos alak….de hogy ki az?és mit akar?nem tudtam…..Úgy álltam 10 percig és nem történt semmi….akkor vettem a bátorságot és kinyitottam a szemem….az homályos alak eltűnt….nem volt sehol….de én nagyon féltem…meg sem mertem mozdulni…éreztem hogy szomlyas vagyok…de nem ittam….ott álltam….éreztem hogy a lábaim fáradnak,le kellene ülnöm..mielött elájulok….de nem érdekelt..a félelem urrá lett rajtam…egyedül voltam otthon….anya csak későn jön haza…így még segitséget sem kérhetek…mit tegyek?ittmaradjak?vagy kirohanjak a házból?Hirtelen pihekönnyűnek éreztem magam…majd….semleges érzés uralkodott rajtam..se félelem se boldogság..se kiváncsiság…semmi..csak egyszerűen semleges….Később éreztem valami puhát magam alatt…valami fura szagot…nem otthonit..hanem valami..furcsa idegen szag…Mikor kinyitottam a szemem…nem tudtam felfogni hol vagyok…homályosan láttam…beletelt 10 másodperbe míg felfogtam holvagyok….A megyei korház intenzív osztályán…..azért volt ilyen fura szag….meg azért volt puha alattam…mert egy ágyban feküdtem…a korház egyik osztályán…fura alakok voltak a fejem felett…Egy férfi hang volt amire legelőszőr reagálni tudtam….de válaszolni nem válaszoltam…csak tettem amit mondott:
-Berni....Berni..jolvagy?hallasz engem?Bólogass ha érted mit mondok...-utasítgatott a hang...mit tehettem volna?csak bólogattam...bár a kérdéseket nem mindig értettem tisztán....egyszer hallottam a sok új hang közül egy régit...az anyukám hangját..:
-Kicsim,Kicsim....jolvagy?Istenem Berni kicsim mondj már valami...-ordibált anyám...nem mert mérges volt hanem mert félt...teljesen megértettem .....válaszolni akartam neki...de egy hang se jött ki a számon...egyszercsak hallottam egy férfi hangot..valószínűleg egy orvos vagy ápoló aki anyámat próbálta csitítani hirtelen támadt sírógörcséből:
-Asszonyom kérem nyugodjon meg ...rendbe fog jönni...-nyugtatta anyámat a hang...de anyám csak ordítozott neki válaszul:
-Hogy nygodhatnék meg maga hatökör...mikor a lányom..itt fekszik 13 évesen egy korház egyik osztályán....-kiabált anyám.....de....nem tudtam neki megmondani hogy ne aggodjón ....mert nem tudtam.....hirtelen nagyon álmos lettem......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése