17.Rész:Elmegy...

17.rész

Egy számomra ismeretlen helyen voltunk.De gyönyörű volt.Egy tóparti kis helység volt.Elengedtük a kutyusokat hadd játszanak.Mi sétáltunk egymás melett.Beszélgettünk és viccelődtünk.Nagyon jól éreztem magam vele.Annyira kedves meg aranyos velem.Pedig idősebb mint én.Meg is kérdeztem tőle:

   -Jason...kérdezhetek valamit?-érdeklődtem

   -Persze...bármit...-válaszolt vissza.

   -Öhm....hány éves vagy....ha nem veszed illetlenségnek...-kiváncsiskodtam

   -Én 15 éves vagyok,márciusba leszek 16.Méghozzá elsején.-válaszolt

   -Tényleg?Most viccelsz?Én is márciusi vagyok.....-lepődtem meg.

   -Az nagyon jó..egy hónapba születtünk...-fakadt ki

   -De akkor nem értem,más ilyenkorú fiúk általában a barátaival és idősebb csajokkal tölti az idejét,te mégis velem vagy....miert?

   -Hát mert te olyan kedves vagy meg azért is mert te értelmesebbnek látszol mint a többiek.De hogyha zavar akkor.....-nem fejezte be mert rögtön közbe is vágtam

    -Nem.És ez többet eszedbe se jusson soha többet.Én egyszerűen jól érzem magam melletted.Olyan vagy nekem mint egy nagy tesó akire mindig számithatok.-válaszoltam neki és szorítottam magamhoz ahogy bírtam.

   -O...o..o..kéé......-fulladozott nevetve...-Én is így érzem,mintha egy kis hugi lennél akivel mindent meg lehet beszélni és mindig lehet rád számítani.Boldog vagyok hogy megismertelek.Ha már a barátoknál tartunk,szeretnélek bemutatni nekik,ha nincs ellenedre...-ajánlotta fel

  -Nekem nincs ellenemre.....mikorra számítottad?-érdeklődtem

  -Öhm izéé...hát en holnap reggel elutazok a szüleimmel Atlantába és csak majd 3-4 nap múlva jövök.....de modjuk hétvégén?esetleg szombat?mongyuk délután 4 óra?

   -Okés,és míg távol leszel addig nem is beszélünk?

   -Jaj ne butáskodj hisz nem bírnám ki.Majd hívlak.Jó?

   -Okés.Te nem fázol?

   -Nem,te fázol?Mennyünk haza?

   -Nem,nem fázom csak kérdezem.De az a baj hogy lassan sötétedik és neked ki kéne pihenned magad nekem meg haza kel mennem mert anyu megöl..-jelentettem ki.

   -Igazad van,gyere-mondta és megfogta a kezemet.Hívtuk a kutyusokat és hazakísértek minket,majd elmentek haza.Amikor beléptem a házba anyu már otthon volt:

   -Szia anyu,itthon vagyok...

   -Szia kincsem....kész a vacsi.....siess enni-kiáltott..

   -Okéé.....-válaszoltam.Lementem ettünk és felmentem a szobámba,zuhanyoztam majd befeküdtem az ágyba hogy nézzem a tévét.De érdekes sms-t kaptam.....