92.Rész:Látogatók és belátás...

92.rész

Az ajtó nem nyílt ki csak a kilincs mozgott fel és le.Mikór elhatároztam,hogy kimegyek megnézem ki a fene az benyitott.Chris és Ryan volt:

  -Sziasztok.-suttogtam.

  -Szia.-hallatszott a fiúk halk válasza.-Mi baja?-kérdezték utána.

  -Csak balesetezett mégpedig elég csúnyán.De másképp semmi.-mondtam hidegenn.

  -Oké oké nyugi.-szólalt vissza Ray.

  -Bocs.Csak fáradt vagyok.Kérlek maradjatok itt amíg lemegyek valamit enni,mert már nagyon éhes vagyok.-mondtam.Ők erre bólogattak.Felálltam és elhagytam a termet.A fejemben sokminden keringett,de csak pontra tudtam koncentrálni.Az pedig Justin.Éreztem újra azt amit régen.Csak erősebben.Szeretem.És nem hagyom,hogy elmenjen.Gondolataimat elraktároztam kicsit késöbbre.A büfé fele mentem és szétnéztem.Sok finom kaja állt volna rendelkezésemre ,de én végül egy féllitres vizet vettem.Gyorsan futottam vissza az emeletre és mentem be a szobába.Justin ágya mellett Ray és Chris ugrándozott örömében.Mikór beléptem Ray pillantását kaptam magamon aki szempillantás alatt futott oda elém és közölte velem a távollétem alatt történteket:

   -Berni.Egy pillanatra kinyitotta a szemét és téged keresett.Gyorsan.Azóta nem nyitotta ki a szemét de..-mondta de nem bírta befejezni mert én futólépésben Justin ágyánál teremtem és megfogtam a kezét.Valamivel élettelibb volt:

   -Justin,Justin itt vagyok.Nézd itt vagyok.Justin én..én...-mondtam de lefogott a sírás.

   -Mi lesz már..mond ki,hogy szeretetd.-mondta Ray siettetve ezzel engem.

   -Nem megy..-mondtam és leültem a székre.

   -Najó.Akkor mi most magatokra hagyunk.-mondta majd Christ kiráncigálta.Én egyedül maradtam Justinnal.A kezét szorongattam várva a csodára.De az messze elkerült.Eszembe jutottak azok a pillanatok amikór még jártam vele.És eszembe jutott,hogy mennyire szeretett én meg elhagytam egy buta csók miatt.Mit tettem?Szörnyeteg vagyok.S ekkor rájöttem pontosan mit is érzek valójában Justin iránt.És ez visszavonhatatlan számomra.Hogy SZERETEM.És ez arra ösztönzött,hogy megnyilvánítsam ezt hangosabban.Jobban megszorítottam a kezét és kimondtam:

  -Hé Justin hallod?Remélem igen..szóval csak most jöttem rá mit is érzek irántad és...áá mindegy.Száz szónak mind 1 a vége.Szeretlek.Szeretlek hallod.Itt ne merj hagyni megértetted?Mert ha megteszed ...akkor...akkor..-mondtam de elfogott a sírás...majd visszahallotam valamit amit álmomban sem mertem volna.

  -Akkor?-hallatszott a halk válasz Justin szájából...